Brazília hosszú éveken át a trópusi paradicsomot szimbolizálta az európai emberek számára. Nem is véletlenül: fekvése, éghajlata, népe és nem utolsósorban természeti szépségei indokolták ezt. Brazília a világ ötödik legnagyobb országa, Dél-Amerikának majdnem a felét foglalja el. Földrajzilag az ország négy részre osztható: Az Atlanti-óceán partvidékének keskeny, hosszú sávja (7408 km), a Planalto Brasileiro hegyvidék az ország belsejében, az Amazonas-medence, és a Paraguay-medence.

Éghajlatát illetően tévhit, hogy Brazíliában egy évszak van, a nyár. Igenis vannak évszakok itt is: igaz, hogy az északi területeken nincsenek akkora ingadozások, mint Európában, vagy az Egyesült Államokban, de délen ugyanolyan változatosak, mint nálunk. Északról dél felé haladva az évszakok egyre határozottabban elkülönülnek.A brazíliai tél júniustól augusztusig tart, de ilyenkor sincsen hideg (kivéve a déli területeket), a hőmérséklet 13 és 18 °C körül van. A decembertől februárig tartó nyár viszont annál forróbb, nem ritka a 40 °C sem.

Brazília ritkán lakott ország, népessége igen kevert: mulattok, meszticek, fehérek, indiánok lakják.Az indiánok a régészek szerint 20.000 évvel ezelőtt a Berring-szoroson keresztül vándoroltak Amerikába, s az Amazonast elérve szétszóródtak. A brazil indiánok soha nem alakítottak ki olyan fejlett központosított civilizációkat, mint a mayák, vagy az inkák. A portugál gyarmatosítás kezdetekor kb. 3-4 millióan lehettek, ma mindössze 200.000 él az országban.

Na persze a strandokról nem hiányozhatnak a gyönyörű lányok sem…Brazíliát 1500-ban fedezték föl. Eredetileg Terra de Vera Cruz-nak nevezték el. Az ország mai nevét a brazil nevű fafajtáról kapta, melyből piros festéket készítettek. Eleinte ez a fa volt az egyetlen “exportcikk”, később a cukornád és a kávé sokkal jövedelmezőbb beruházást jelentett. Megjelentek az első ültetvények, s az első rabszolgák: először indiánok, majd négerek.A XIX. századra Brazília teljes mértékben az urak és rabszolgák országává vált. A rabszolgaság eltörlése után a XX. században gyors fejlődésnek indult, de még mindig megfigyelhető a lakosság szélsőséges vagyoni megoszlása, ami a dél-amerikai országokra annyira jellemző.

Vallását illetően az ország túlnyomó része katolikus, de megtalálhatók az indián, és az afrikai (néger rabszolgák által behozott) vallások is. Mivel a portugál gyarmatosítók a rabszolgáknak megtiltották törzsi vallásuk gyakorlását, azok isteneiknek keresztény neveket adtak. Így alakultak ki az ún. “afro-brazilian” kultuszok, melyek nagymértékben különböznek mind az európai, mind az ázsiai vallásoktól. Némelyiknek része a fekete mágia is. Az egyik legősibb az Exú-kultusz, melynek fő alakja Exú: egy félig ember, félig állat lény, akit szarvval és merev pénisszel ábrázoltak. Az európaiak Exút az ördögnek hitték, holott a benne hívők számára Exú az emberek és az isten közötti közvetítő volt.

Brazília tehát minden téren igen kevert ország, mert kultúrák találkozópontjává vált a történelem folyamán. Ez adja azonban érdekességét, vonzerejét, sokszínűségét.